Balatonfüred, Koloska-völgy.
Szeptember 11.-én messze mentünk kirándulni. Legalábbis nekem messzinek tűnt. Ennyit még nem is autóztam egyszerre, büszke is voltam magamra, hogy ilyen jól bírtam. "Anyáék" nagyon szép helyre vittek. Helyettem inkább "beszéljenek" kicsit a képek:
A parkoló. I.
Parkoló. II.
Már az elején ismerkedem, de inkább megyünk tovább.
Kis patakhoz kis híd jár!
Arra akarok menni!
És teszem is!
Ismét kis patak,de ez másik.
Igazi vér-beagle vagyok!
"Anya", mindjárt megyek, csak előbb "porszívózok"!
Hol vagyok?
Találtunk egy nagy rétet is, bálákkal.
Ugye milyen szép!?
Én, az okos! / csak kaja legyen, az fontos /
Ez jól "sikerült "Apa". Ülök mint egy rakás szerencsétlenség-> Ő mondta.
Lehetőségem nyílt egy kis famászásra.
Nem hagyhattam ki.
Mit kapok?
Még ültem is a fán.
Ezen voltam.
Ezen az ágon.
"Anya" eszik, én éhezem!
Még mindig éhezem!
Már nagyon éhezem, talán "Apa" ad valamit.
A magasról lenézve ezt láthatjuk.
Olyan magasan voltunk "Anyával".
Azon az ágon sétáltam.
Normál távból igen messzinek tűnik.
Egy kis pihi.
Rám is fér, meg ahogy elnézem "Anyára" is.
Azért rágok egy kicsit.
Igen jól sikerült a kirándulás, mindenki jól érezte magát, és nagyon elfáradt. Szerencsére az idő sem volt nagyon meleg. Hazafelé pedig jót aludtam az autóban, szokás szerint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése