"Tudtam, hogy aki kutyát tart, az kutyás lesz. Elkutyásodik. Kutyásokkal ismerkedik, kutyákról beszél, sőt kutyákkal beszél, kutyával fekszik és kutyával kel, kutyával álmodik: elkutyul."

PitaPata Dog tickers

PitaPata Dog tickers

PitaPata Dog tickers

PitaPata Dog tickers

2013. augusztus 21., szerda

Bővült a családunk kétlábú létszáma!!!

Hónapokat vártunk rá!

  A történet még a hónap legelején kezdődött. 1-jén hajnalban "Anyához" mentőt kellett hívni, mert úgy tűnt szülni fog. A mentősök hamar kiértek, és nagyon rendesek voltak, nyugodtak, precízek. Igyekeztek "Anyát" nyugtatni, s rövid ottlét után beszállították a szülészetre.
  Meg kell említenem, hogy ekkor mi is nagyon rendesek voltunk Álmossal, ugyanis éreztük, hogy történni fog valami, és be kell valljam kicsit pánikba is voltunk, DE nem akartuk "megenni" a mentősöket. Tudtuk, hogy segíteni jönnek! Persze "Apa" megint nem  volt itthon, ezért "Mami" jött hozzánk nem sokkal azután, hogy "Anyát" elvitték. Amit ezúton is köszönünk és az összes segítséget!!
"Apa" reggel ért haza, majd kis pakolás után bement "Anyához", ahonnan, csak késő délelőtt jött haza. Azt monda nincs semmi baj, "Anya" jól van,  de a jövevény még a pociban marad. Ha minden jól megy "Anyát" másnap kiengedik.
Na nem így lett!  Másnap reggel "Apa" csak hazavágtatott, ledobta a cuccát és elviharzott. Az éjszakát "Mamiéknál" töltöttük, így velünk nem volt gondja. "Apa" a szülőszobára ment, mert "Anya" és Domi nem együtt gondolták a hazajövetelt, illetve, csak Domi döntött úgy, ha már ott vannak, ne kelljen még egyszer visszajönni ezért: augusztus 2-án fél 11-kor megszületett Domonkos Márk. 3150g, 56 cm.
Szerencsére sokat nem tartózkodtak a kórházban, így hamar láthattuk a jövevényt. Először nagyon gyanakodva fogadtam, bár szólt "Apa", hogy nem játékot fog hazahozni, de hát.........
  Furcsa volt, hogy nem mehetünk közel hozzá, nem szaglászhatjuk meg, és nem játszhatunk vele /még /.
Ez a pár nap kizökkentett, megviselt minket, kit jobban, kit kevésbé. Természetesen "Anya"és Domi volt a legfáradtabb, de most már egyre jobban alakulnak a dolgok! Mi szokjuk a kisembert, ő szokja az új környezetet. Persze hamar megtanultuk a "játékszabályokat" vele kapcsolatban. Álmos vigyáz "Anyáékra" etetés közben, én csak akkor megyek ellenőrizni, ha keserves sírást hallok. Jelenleg így telnek a napjaink. Kissé át kell variálni az eddig megszokott napi menetrendet, de úgy tűnik ez is menni fog lassacskán. "Mami" jön hozzánk rendszeresen, mert "Apa" nem sokat van itthon és olyankor "Mami" visz minket sétálni. A hőség egyetlen pozitívuma, hogy "Anyáék" hamar elkezdhették levinni a fiatal urat. Ha úgy alakul ilyenkor mi is megyünk.
  Most pedig mutatok néhány képet az elmúlt közel két hétből:

Az újszülött részlegen, születése délutánján.

"Anya" fáradtan, de nagyon boldogan / van is miért /!!!
Domi is nagyon elfáradt.





Ezek a képek már itthon készültek.
Itt kevésbé szeret aludni.
Az első fürdetés itthon.
Nagyon szeret fürdeni.
Csak öltözködni ne kéne!
Az új generáció.
Ugye milyen szépek!!!!!!!!!





  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése