Moha és a "nagy" víz

  Ebben a hónapban / május/  is néhány napot Mohán töltöttünk. Nagyon szeretek ide járni. Szaladgálni az udvaron, játszani, vagy csak feküdni a napon, árnyékban, esetleg ásni itt-ott. Sajnos egy hátránya van a dolognak, hogy a barátaim ilyenkor messze vannak. Bár nem unatkozom, mert kirándulni is eljárunk szinte minden nap, de azért jó lenne nekik is megmutatni ezt.
  Új "játékot" is játszottunk. "Anyáék" eldugták a kertben a egyik kedvenc falatomat / kutya fogkefe /, s nekem meg kellett találni. Először csak közelre tették, amit hamar meg is találtam. Majd azt vettem észre, hogy egyre többet kutatok a jutalmamért, mindent át kellett szaglásznom, de ügyesen megtaláltam mindig! Ez nagyon tetszett, jó lenne itthon is játszani ezt, bár "Apa"azt mondja lakásban nem az igazi. 
  Kirándulni levittek a tóhoz. Ahol bele is mehettem, persze szigorúan pórázon, nehogy jöjjön az isteni szikra, és nagyon beússzak. Először kicsit tartottam a / hozzám mérten / nagy hullámoktól, de ez nem tartott vissza az úszástól. "Anyáék" mellettem mentek a vízben, vigyáztak rám!

 Élvezem az árnyékot.

 A víz lett az új kedvencem.

 Tudom itt kevés a nyúl.

És pocok sincs sok.

 Nekem ez már úszó mélység.

Nagyon ügyes vagyok!!!

Kicsit "nagy arcon" adom elő!

"Anyát" is bevittem.

Aztán kihúztam.

Cica, gyere velem játszani!!
Lentlétünk alatt elég keveset kellett láncon lennem, akkor is általában akkor, ha "Anyáék" valamit csináltak, és nehogy kíváncsiságom bajt okozzon. Ám egyik reggel, éppen ivás közben vettem észre egy macskát a szomszéd telken, ide kerítés hiányában simán át tudtam menni, de jó kislány nem szomszédol, ha nem lehet. Hát most de!
Nem akartam bántani, játszani szerettem volna, de nem értette meg, és elszaladt. Ezt meg én kódoltam félre, és usgyi utána. Útközben is hiába "kiabáltam" neki, hogy játszunk, a mosókefévé váló macs nem hitte el. Ezért szomszéd telek--> utca --> kerítés nélküli telek útvonalon.... "Anyáék" beértek, feleszmélve első meglepetésükből. Ő csak annyit láttak, hogy Liza iszik, de a következő pillanatban már az utcán lohol egy értetlen négylábú után. Sajnos későn "gondolkodtam", hogy ebből baj lesz. "Anya" kihozott az idegen kertből, "Apa" pedig előzetesbe helyezett, így kis időt láncon töltöttem.

Alvás a szabadban.

Este lábtörlésnél is elaludtam.

Egy kis játék.

 

Kaja kérés.

Szép vagyok!!!

Mohán is ások!

Iszkai kis kirándulás.

  "Anya" huga Boji, és férje Persó is meglátogattak minket. nagyon szeretem őket is. Jó volt velük játszani, futkározni, sétálni, és a tóra menni. Erről ők készítetek pár képet, amit később megmutatok, ha jól tudom videó is készült.
  Hamar elillant megint ez a pár nap. Megyünk haza. Persze szomorú is vagyok, és várom is, hogy ismét játszhassak a barátaimmal, és "elmeséljem" nekik merre jártunk!

Már itthon, Bennyre várva.

A viszontlátás öröme!

 

Játék után szaglászás.